Még egy kiskacsa

Íme az előző kiskacsa testvére. Alapanyag-szükséglet épp, mint az előzőnél. Természetesen a hóvirág szárát óvodáskorú műalkotó esetén inkább egy fölnőtt vágja ki.
Rövidesen elkészül a nyuszi is és hárman együtt mennek a falra!

Kiskacsa

Egyszerű papírkép a húsvéti-tavaszi készülődés kezdéseként, érkezik majd még sok tesója ide a blogra. Ezt a kiskacsát 4-5 évesekkel már nyugodtan meg lehet csinálni, kevés, viszonylag (a virág kivételével) egyszerűen kivágható elemből áll.

Hozzávalók: színes kartonok, olló, ragasztó (én a stiftet szeretem, jobban áll a kicsik kezében, mint a tubusos)
És hozzá a sablon:

Gipszállatkák galibával

Íme ők.

Ismét egy SES-termék, kreatív egységcsomag gipszkiöntővel, ragasztóval, festékkel, szőrmével. És hibával. Az állatkák ugyanis épp ellenkező irányba néznek, mint a mellékelt, előre kivágott szőrme. Még szerencse, hogy volt otthon egy kis színes gyapjú, ráragasztottuk azt, nem dideregnek az állatkáink, bár kicsit hippisebbek lettek.

A cég 2 termékéből egyenlőre kettőben találtunk hibát.
Van azonban egy nagyon pozitív élmény is: minekutána a múltkori félresikerült gyöngyfűzés után virtuális tollat ragadtam és panaszkodtam nekik, 2 nap múlva jött a válasz, 1 hét múlva pedig vígaszajándék egyenesen Hollandiából. Bár kis hazánkban is ennyire szívükön viselnék a termelők a vásárlói véleményt!

Tavaszi pillangóáradat

A pillangógyártás valahogy teljesen elkapott bennünket így, hogy néha már egy kis tavaszillat is lengedez a levegőben.
Ezúttal origamiztunk, aztán papírra ragasztva még egy kis rajzos körítést is kaptak a lepkéink.


Amint látható, Fanni meglehetősen formabontó szerelésben dolgozik. Nem, ő nem csak a kézműveskedésben kreatív: ha szépítkezésről van szó, nincs Nála motiváltabb. Ebben a turbánban is nagyon tetszik magának.

Ez pedig a leírás. Kicsit kiegészítve -ez Mátét dícséri. Meg persze Fannit, aki 3szori kérésemre sem pakolta el a filceket. (Máté a ruháját is kidíszítette természetesen. Talán azt is le kellett volna fotóznom, hisz tökéletesen vág ennek a blognak a témakörébe. :)

Ők hárman

A háttér elárulja, hogy ez az ablakkép múlt héten készült, természetesen nagylányom keze munkája. Mondhatnám, hogy hűen ábrázolja Fannit, Pocit és Mátét, bár a bohócsipka Poci kobakján lenne igazán a helyén.
A napokban tervezek majd hozzá körítést is, színes kis koronákat, csillagokat, liliomokat...

Mintát ezúttal nem tudok adni, egyszerűen csak kimásoltam Bartos Erika könyvéből.

Gyurmóka

Ismét egy szösszenetnyi kis móka, ami nálunk majd' kétórányi szabad gyurmázás része volt.

Készült rengeteg kígyó, csiga, gyurmababa, spagetti, meg persze kriksz-kraksszal teli lapított gyurmák. Máténak ez volt az első ismerkedése a gyurmával, nagyokat kacagott, amikor hengergette a kígyót és pödörte a csigát, és csodák csodája, az én kis mindenevő krétazabálóm ezt nem tekintette kulináris ínyencségnek.

Na és a betűprojekt:
Az ötlet onnan jött, hogy szenvedélyesen imádnak borsónyi kis gyurmákat gömbölygetni, és a betűkért is rajonganak. Papírra előrajzoltam a kezdőbetűjüket, és gyurmaborsókból összerakták őket. Holnapra ki is szárad majd, mert ez hőre keményedő gyurma volt.

Szabadon

Rengeteg csodás technika van, de szerintem mindennél értékesebb az, amit a gyerkőc szabadon alkot.
Alapelvem, hogy az első pillanattól, amikor gyermekeim rajzeszközt vettek kezükbe, csodáltam, de nem befolyásoltam őket. Nem tanítgattam, hogyan kell embert, állatot rajzolni, nem magyaráztattam el velük, mi van a rajzon, de ha mesélni kezdtek róla -mert egy-két vonalból néha sokkal izgalmasabb történet kerekedik, mint bármely képregény-, izgalommal hallgattam végig.
Az első néhány életévben a gyerekek még őszintén rajzolnak, korlátok nélkül, nem csak figurákat, hanem a teljes belső képet vetik papírra, érzelmeikkel együtt. Ha hagyjuk. Csak legyen a kezük ügyében jó minőségű rajzeszköz, papír, olló, ragacs.

Ez Fanni legutóbbi rajzainak egyike.

Ez pedig a hűtőm. :)