2011. február 22., kedd

SandArt


A karácsonyi kreatív felhozatalban volt ez a SandArt nevezetű csomagocska, árban viszonylag visszafogott, nagyáruházban kapható termék.

Ahogy az elnevezés is jelzi, homokszórós technika, előregyártott matricás felületre.


A végeredmény igazán kellemes, leszámítva a hozzá adott csodaszép (űűűbercsicsa) keretet, amiről sajnos hiába próbáltam Fannit lebeszélni.

A csomag tartalma meglepően jól használható, egyetlen kifogásolnivalóm, hogy a matricás részek perforálása nem volt mindenütt tökéletes, de ezzel együtt is segítség nélkül elboldogult vele 7 éves gyerekem.

 (original csomag)

A színes homok jól kezelhető, merev falú "szívószálakba" volt töltve, mennyisége bőséges. A csomaghoz tartozik még 2 matricás kép és két keret.


Nem mondanám, hogy az önkifejezés csúcsa, hiszen az egyetlen egyedi, amit a gyerkőc beletehet magából, a szín, de egy olyan állandóankézműveskedniakaró gyereknek, mint az én Fannim, ezzel egy alkalmat sikerült pipálni. :) Ráadásul nagyon élvezte, és fel sem állt, míg nem végzett mind a kettővel, pedig a kitartás nem tartozik erényeinek hosszú sorába.

2011. február 12., szombat

Dínótojás

Amíg Fannit mandulátlanították, a fiúk a nagyszülőknél voltak. A búcsú napján már reggeltől hatalmas volt a szerelem, folyamatosan csak arról szólt a fáma, ki kinek és mennyire fog hű de nagyon hiányozni. Még ki sem gördült az autó Pocival és Mátéval a kapunk elől, Fanni máris közölte: "Csináljunk a fiúknak valami ajándékot!"
Így születtek ezek a dínók.


Mi kell hozzá?
Fehér kartonpapír, olló, színes ceruza, milton kapocs


Hogyan készül?
Előszöris választunk dínóbébiket és kinyomtatjuk vagy átrajzoljuk őket.
Mi Fannival a Google képkeresőjéből ezeket választottuk:
Dínóbébi1
Dínóbébi2
Dínóbébi3


Fanni kiszínezte és kivágta őket.


Eközben én fehér kartonból kivágtam a tojásokat, jó nagyra, hogy legalább 3-4 cm-rel minden irányba túllógjon a belekerülő dínón. Ezután a tojásokat cikk-cakkosan kettévágtam, és milton kapoccsal összetűztem őket úgy, hoyg a kapocs alá egy kis celluxot is ragasztottam erősítésnek.


Hátulról pedig cellux-szal egy kis tartót is ragasztottunk, így a dínó kivehető-betehető.


Itt jól látható hátulnézetből.

2011. február 3., csütörtök

Dínócsontváz

Nagyon egyszerű technika, látványos végeredménnyel. A kép nem adja vissza tökéletesen, ahogy a fekete papíron kidomborodik a szürke üvegkontúr, plasztikussá és annyira élethűvé téve a csontokat.
Biztosan fogunk még másik csontvázatis csinálni, mondjuk triceratops-ot. Ha elkészül, azt is mutatom majd.


Mi kell hozzá?
Szürke üvegmatrica kontúr, fekete karton

Hogyan készül?
Egyszerűen elő kell rajzolni világos színnel a csontvázat egy fekete kartonra, és azt a gyerkőc üvegkontúrral átrajzolja. Száradásig tegyük biztonságos helyre!
Csontvázak a Google képkeresőjében százszámra találhatók, például "dinosaur skeleton" keresőkifejezéssel.


Az ötlet jimmiehomeschoolmom Flickr fotóalbumából származik, nem kevés átalakítással.

2011. január 31., hétfő

Stegosaurus kézlenyomattal

Dínó témában elindultunk a lejtőn, lesz még több felvonás, a következő napokban meglátjátok.
Ezúttal Máténak akartam kedvezni egy olyan elfoglaltsággal, ami már egy 3 évesnek sem nagy kihívás, de annál jobb maszatolás. No, ahhoz képest, hogy a múltkor nyafogott, mert a dínók kipusztulásának megalkotásából kimaradt, ezúttal közölte, hogy csak és kizárólag autót hajlandó alkotni.
Fanni és Poci viszont nagy kedvvel elszórakozott ezzel a kicsit bébis műalkotással, és amíg a művek száradtak, egy kicsit olvasgattunk a Wikin a Stegosaurusokról.


Mi kell hozzá?
Zöld és egy szabadon választott színű karton, olló, ragasztó, forgó szem, tempera, ásványvizes kupak, gyerekpracli

Hogyan készül?
Megrajzoljuk a dínót -itt használható a múltkor megadott minta "tarajtalanítva"- majd kivágjuk. Felragasztjuk az alapra. Poci a teljes kezének lenyomatával, Fanni ujjlenyomatokkal készítette a tarajt: ehhez a gyernek kezét felvizezett temperával bekenjük és nyomatot készítünk, vagy maga mártogatja az ujját a temperába, utána irány a csap. :)
A talajt a kupakok festékes lenyomatával készítjük, majd ragasztunk szemet is a dínónknak.


Az ötlet az ABCand123 blogról származik.

2011. január 28., péntek

Dínók alkonya


Nincs egyetlen dinoszauruszmániás gyerekem sem -pedig anno a jelek erre utaltak, hiszen Fanni 15 hónaposan olyan szépen tudta mondani, hogy "tjicejatopsz" meg "ajjuszpajjusz"(= Euplocefalusz). Persze a téma azárt nagyon izgalmas, gyakran olvasunk róla.

Nem véletlen, hogy ebbe a tevékenységbe most Poci is lelkesen kapcsolódott bele.


Mi kell hozzá?
Fehér és fekete karton, zsírkréta, tempera, vastag ecset, só, olló, folyékony ragasztó

Hogyan készült?
Először zsírkrétával megrajzoltuk a vulkánokat és a becsapódó meteort.
Ezután kiválasztottunk néhány temperaszínt, egyenként alaposan felvizeztük és felfestettük őket. A lendületes vízszintes ecsetmozgást érdemes megmutatni a gyerekeknek, valamint azt is, hogy ha gyorsan dolgoznak és nem szárad meg az előző réteg, szépen bele lehet dolgozni az új színnel és átmeneteket lehet elérni.
Amikor a festéssel elkészültünk, megszórtuk egy kis konyhasóval, ez szemcsés hatást adott.
Miután a képek tökéletesen megszáradtak, elrendeztük rajtuk az előzetesen fekete kartonból kivágott dínókat és felragasztottuk őket.

Dínó sziluettek: ITT, ITT és ITT

2011. január 26., szerda

Ami jó a gyereknek...

...meg a felnőttnek is. Mert most először olyan ajándékok is voltak a fa alatt karácsonykor, amikre mi is azonnal rábuktunk, amint a gyerkőcök végre lefeküdtek!

De jöjjön előbb egy kis magyarázkodás.
Jó hír nekem, nem az viszont a blogjaimnak, hogy megtalált egy klassz, itthon, pár órában végezhető munka, ami ráadásul élvezetes és kreatív -viszont ha eddig mínuszban voltam az idővel, most ebből a mínuszból kell még a munkaidőt is kigazdálkodni, és lecsippentgetni mindenhonnan. Így aztán biztosan ritkábban tudok majd írni.
Rossz hír viszont nekem, de a blognak épp ellenkezőleg, hogy 3hetes szobafogságon vagyunk, ugyanis egy nagyothallást okozó savós középfülgyulladás okán Fanni ki van írva mandulaműtétre, amit csak egészséges állapotban végezhetnek el. A bezártság túlélésének záloga természetesen a tevékenykedés, úgyhogy mutatnivalóm biztosan gyűlik majd -csak legyen időm leírni.

Most pedig vissza az ajándékokhoz: mutatom a kedvenceket a felhozatalból -na meg a csalódást is. Ezek a játékok azóta is minden napos slágerek, egy hónap után már bátran véleményezem őket.


Addict-a-ball a neve ennek az útvesztőrengeteget tartalmazó labdának, és tényleg totálisan addiktív, letehetetlen! Biztosan sokan emlékeztek gyerekkorunkból arra a játékra, amiben pár picike fémgolyót kellett a vékonyka útvájatokon elvezetni a kis mélyedésekbe.
Itt az utak minden irányba futnak, vannak lepottyantós, döcögtetős részek, sokszor nem könnyű rájönni, hogyan tovább. Karácsony óta nem telt el nap, hogy ne lett volna többször is kézben! És már gyúrunk a legközelebbi ünnepre, aminek ürügyén be lehet szerezni a nagyot, háromszor ennyi úttal -nem mintha ezeket már mind sikerült volna teljesíteni. :)


A végtelen hurkot Virágnál láttam először, azonnal fel is vettem a beszerzési listára. A kis labda egy 8-as alakú vájatban futna, ám ennek csak fele van meg, egy S, amit újra és újra át kell fordítani, még mielőtt lepottyanna róla.
Miután a gyerkőcnek -és felnőttnek is- sikerült rájönnie a mozgatására, lehet finomítani a dolgot: szabályozni a sebességet, egyenletes ritmust adni neki.


Pocinak az útvesztő apró kora óta szenvedélye. Ebben a logikai játékban a megadott szabályok alapján -ki kihez jusson és ne jusson el-  a 9 lapocskával ő építheti az utakat.
Amikor a boltban megnéztem, úgy saccoltam, a negyvenegynéhány pályából mondjuk az első tízet talán meg tudja majd oldani, a többibe majd belenő. Tévedtem: fél órákig képes rakosgatni és logikázni a lapokkal, és már a negyvenes pálya körül tart. (Valljam be, hogy én hamarabb megzökkentem? :)


Ezt a zsebjátékot szintén úgy vittem haza a boltból, hogy iskolások már megbirkóznak a síkban építésével, a térbeli piramis felnőtteknek való. Háááát.... Csak lesem, hogy nőnek a piramisok.
Nagyon élvezetes logikai játék, napi szinten használjuk.


A kicsiknek való LÜK-öt Máté kapta. Az átlátszó doboz ráhelyezhető a feladatlapra, a megoldások a lapocskák pakolásával végezhetők el, majd a dobozt becsukjuk és megfordítjuk, és a hátán lévő színes pöttyök segítségével ellenőrizhető, jó-e a megoldás. Rengetegféle feladatlap van hozzá, így egy hónap után is van még bőven, ami újdonság erejével hat, pedig szinte minden nap hozza Máté, hogy csináljunk meg belőlük pár oldalt.


A Geomagot azt hiszem nem kell fényeznem. Karácsony este, mikor a törpék már horpasztottak, családunk agyai (a pasik) whiskey mellett elvitatkoztak vagy két órát azon, miért nem tudtak létrehozni egy nemtudomhány oldalú testet, előkerült a gimis matek meg talán még az egyetemi is. Én meg azt imádom benne, hogy álomszép pörgettyűt lehet varázsolni belőle!


És hogy kicsit kritizáljak is: a fejlesztőboltos lány nem tudott semmit mondani erről a társasról, mert még új. A hátoldaláról azt lehetett megtudni, hogy két CD van hozzá Cousteau kapitány filmrészleteivel, és ezekhez kvízkérdések, mindez jó kis társasjátékos körítéssel.
No, ezek a filmbejátszások valójában nagyjából 10-15 másodpercesek narráció nélkül (vízbugyogás hangja megy alatta, negyed óra után már idegtépő), azt sem tudjuk meg belőle, milyen állatot láttunk, jó esetben a kvízkérdésekből kiderül, amikre információ híján csak tippelgetni lehet.
Nekem brutál csalódás, úgy képzeltem, gyönyörű filmeket látunk majd sok-sok infóval, és abból ragadják majd ki a kérdéseket. Az, hogy a játéktábla felső papírrétege 2 játék után elkezdett felválni, már csak a hab a tortán. Ez az egy vétel van, amit szívesen visszacsinálnék, ha tehetném.

No, ennyit ajánlgattam mára. Beszerzési helyek pedig, ha valamelyik megtetszett volna:
-Egy barátnőm forgalmaz többet is az bemutatottak közül, a katalógust ITT megnézhetitek, és a katalógusárakhoz képest 5-10%-kal olcsóbban vásárolhattok Anitánál az anibarkop@vipmail.hu címen, hivatkozzatok arra, hogy innen érkeztetek! :)
-Egy másik olyan bolt, akikről szintén csak jót mondhatok, a Varázsvár, a labdát és a hurkot náluk vettem.

2011. január 15., szombat

Más tollával...

A recycling-ről szóló poszt kapcsán mutatta meg Mónika, a "Gyakorlati tanácsok tej- és tojásallergiásoknak" című blog szerzője ezeket az aranyos, újrahasznosított alapanyagból készült játékokat, amiket két kisfiával készített és az engedélyével a linkeken keresztül el is juthattok a leírásukig.


Mi anno gyümölcsleves dobozból csináltunk hajót, de hungarocellből még egyszerűbb, és ezekkel a kupakkalózokkal benépesítve egyszerűen zseniális! Megtaláljátok ITT!


Autók tojástartóból, amik még szállítani is tudnak ezt-azt!


Az én kedvencem ez a gyufásdobozból készült, kihúzható-betolható mobiltelefon!

Köszönet Móninak, hogy megosztotta! És ha bárkinek van mutogatnivalója a témában, szívesen bővítem ezt a bejegyzést!!! :)