Stickliesel

Íme az új nagy kedvenc: a Stickliesel.

Két évvel ezelőtt volt szerencsém elvégezni a Waldorf pedagógusképzés első félévét -melyet azóta is halasztok, ugyanis anno egyazon napon tartottam a kezemben a levelet, amelyben ott volt az örömhír, hogy felvettek, és a kétcsíkos terhességi tesztet......

Nem volt terveim között Waldorf iskolában dolgozni, hanem szerettem volna átmeríteni a saját munkámba mindazt, ami ott megragad. Egy apróság a sok közül, de nekem nagy élmény volt, hogy náluk alsóban számos kézimunkára megtanítják a gyerekeket, például horgolni, kötni. Öcsémet és engem is tanítgatott anyukám régesrég és máig emlékszem, mennyire jó volt. Biztosan tudom, hogy én is beleépítem majd ezeket az tananyagba, ha ismét munkába állok.

No, a Stickliesel szerintem a kötés-horgolás előszobája. A mosolygós kis hölgyemény segítségével hosszú zsinórszerűség állítható elő, amelyből aztán sokminden kialakítható -talán látszik is a dobozon.

A munka vele nem olyan egyszerű, fejlett finommotorikát és nagy türelmet kíván, én 6-7 éves kortól ajánlanám. Elmondhatom viszont, hogy Fanni, akinek számos erőssége van, de a kitartás (finoman szólva) nem tartozik ezek közé, órákig fel sem állt mellőle.

Mi ezt a SES által forgalmazott verziót vettük, édesen mosolyog, kipróbálva hátránya, hogy a tű, amellyel dolgozni kell, műanyag, ezt hiszem, én megpróbálom majd kicserélni egy becsületes kötőtűre. Na és a hozzá adott fonalak gyakorlópénznek tökéletesek, de ha valami formát ki is akarunk alakítani belőle, nem árt hosszabb szálakkal dolgozni.

Baba textilfestéssel

Fanni számára nagyon fontos az ajándékozás: állandóan kis csomagocskákat gyárt másoknak, csupa számára kedves dolgot tesz bele, egy kanálnyit a kedvenc fürdősójából, gyöngyöket, cukorkát, és persze rajzokat minden mennyiségben.

Természetes, hogy ha szülinapra készülünk, ő saját készítésű ajándékot is szeretne adni. Ezt a babát az unokahuginak, Szonjának csinálta a 3. szülinapjára, de reggel indulás előtt még gyorsan becsomagolta azt a kitűzőt is, amit ő viselt anno a harmadikon. :)

Nagyon hálás voltam a kis tulajdonosnak, mert sokat volt a kezében a baba a szülinapon, szerintem szeretni fogják egymást, Fanni meg virul a boldogságtól. :)

Mi kell hozzá?

Fehér pamut (pl. lepedőanyag), szintetikus tömőanyag, karton, cellux, alkoholos filc, textilfesték, olló, cérna, tű

Hogyan készül?

A textilből kivágunk egy valamivel nagyobb négyzetet, mint amekkora babát szeretnénk. Kartonlapra (én pl. a corn flakes dobozából vágtam egy darabot, így az se vész kárba) cellux-szal rögzítettem a textíliát, így kifeszítve sokkal könnyebb rá dolgozni.

Fanni alkoholos filccel megrajzolta a figurát és kicsit hagytuk száradni. Előtte próbálkoztunk textikfilccel is, de az csúnyán elterült az anyag szálai között, nagy csalódás volt.

Ezután jött a festés: én a Deka Cristall color hobbyfestéket használom, szinte mindenre festettem már vele (fa, gumilap, gipsz, üveg...) és mindig megállta a helyét, de természetesen a textilfesték is tökéletes a célra. Ha az általam ajánlott festékkel dolgoztok, csak arra kell ügyelni, hogy egyáltalán ne hígítsuk vízzel, kimosás után egy papírzsebkendővel nyomkodjuk ki szárazra az ecsetet, különben elfut a festék.

Festés után gyrsan válasszuk is le a kartonról az anyagot és csíptessük ki száradni.

Miután megszáradt, vágjuk körbe némi ráhagyással a babát és fehér anyagból ugyanezt mégegyszer. A fonákjáról összevarrjuk, kis tömőnyílást hagyva visszafordítjuk és kitömjük, majd bedolgozzuk a nyílást.

Az így készült baba koszolható, mosható, és nagyon szerethető.

Ja, egyébként ez a baba egy fogtündér. Reméljük, Szonjához még sokára jön el igazándiból. :)

Akvárium

Fanni hónapok óta rágja a fülem egy saját háziállatért. Bajszi, a macsek közös, és ő olyanra vágyik, ami csak az övé.

Megértem, persze hogy meg, de egyszerűen nem fűlik a fogam ahhoz, hogy állat legyen a lakásban. Volt már hörcsög-lobby, de még belegondolni is rosz, hogy omlana össze a gyerek, amikor az állatkája megválik rövid kis életétől. Most éppen akváriumban utazik, ennek meg a takarításától ráz a hideg.

Mindenesetre éppen kapóra jött, hogy a kinőtt szandik helyett most kellett újakat venni és kellették magukat az üres cipősdobozok. Azóta szorgosan gondozza és eteti a saját készítésű halacskáit.

Nem álltatom magam, ezzel legfeljebb néhány nyugodt napot nyertem, és hogy mi lesz a vége, még magam sem tudom....

Mi kell hozzá?

cipősdoboz (másmilyen is jó), tempera, karton, filctoll, olló, folyékony ragasztó, cellux, damil vagy vékony fonal, fekete és barna géppapír, kagylók

Hogyan készül?

Először megfestjük a doboz belső oldalára a vizet. Érdemes bátorítani a miniművészeket, hogy sokféle kéket-zöldet keverjenek ki egy palettán, és minden hullám más árnyalat legyen, úgy lesz igazán szép a végeredmény.

Ezután filctollal megrajzoltuk a halakat, kiszíneztük, kivágtuk, és a hátoldalukat szintén megrajzoltuk.

Fekete és barna papírfecnikből kavicsokat gyúrtunk, az akvárium alját vastagon beragasztóztuk és erre ráragasztottuk a "kavicsréteget". Természetesen ha van otthon gyöngykavics, vagy akár agyaggolyócskák, a gyűrkélés meg is spórolható.

A halacskákat damilra fűztük, majd a doboz tetejét kilyuggattuk és a lukakon áthúztuk a damilszálak végét, és celluxszal leragasztottuk.

A kavicsokra néhány kagylót szórtunk.

Kívülről bevontuk szürke géppapírral az akváriumot.

Szélharang virágcserépből

Fanni nagyon gyakran kap kreatív készletet ajándékba a családtól, ha az ember örömet akar neki szerezni, ezekkel nem nagyon lehet mellényúlni.

Ez a kis szélharang is egy ilyen bedobozolt készlet végeredménye, de minden, ami kell hozzá, beszerezhető a hobbyboltokban.

Mi kell hozzá?

2 apró cserép, akrilfesték, damil, spárga vagy bármilyen vastagabb fonal/szalag, szélhárfa sípok, erős karton

Hogyan készül?

A cserepeket akrilfestékkel feldíszítjük.

A kartonra körberajzoljuk a cserép talpát, majd 2-3 mm-rel beljebb kivágjuk, hogy akkora kört kapjunk, ami kényelmesen belecsúsztatható az alsó cserépbe: ehhez a kartonhoz rögzítjük majd damillal a sípokat.

Amikor a cserepek megszáradtak, a képen látható módon összeállítjuk a szélharangot. 

Remélem, sikerül kisilabizálni a rajzomat. :)

Az értelmezhetőség kedvéért szétbontottam rajta a szinteket, a sípokat tartó kartonkört teljesen becsúsztatjuk a fölötte levő cserép belsejébe -a középső csomó nyugodtan el is hagyható.

Play dough házilag

A Play dough gyurma kisebb vagyon, ráadásul nem is adhatja vele át igazán magát az alkotásnak az ember gyereke, mert figyelmeztetjük, hogy ne gyúrja nagyon össze a színeket, hiszen akkor egy-két alkalom múlva már csak koszszínek lesznek, és a kész műveket hamar szét is kell kapni, mert ha megszáradtak, oda a drága gyurma.

A só-liszt meg nekem eddig nem igazán volt jó alternatíva, bárhogy gyúrja is az ember, nehéz igazán jól gyúrható állagot elérni.

Ez a recept viszont maga a tökély!!!! Nem véletlen a rengeteg felkiáltójel, totál szerelembe estem vele. Egy az egyben ugyanaz a textúrája, mint a play dough-nak, az egyetlen nagy különbség, hogy száradás után fakul valamennyit a szín, de ez egy kis lakkal orvosolható. Ételfestékkel pasztelltől a harsogóig bármilyenre színezhető, vagy használható fehéren és utólag mehet rá vízfesték, akril vagy tempera.

Sok angol nyelvű blogon láttam már, nem tudom, mért vártam idáig, hogy begyúrjam.

Play dough házilag

Hozzávalók: 1 csésze liszt, 1/4 csésze só, 2 tk borkősav, 1 tk étolaj, kb. 1/2 csésze langyos víz, ételszínezék

A lisztet, sót, borkősavat elegyítjük, hozzáöntjük víz nagy részét és az olajat, és gyúrni kezdjük. Közben lassanként adagoljuk hozzá a vizet, míg el nem érjük azt az állagot, amit szeretnénk. (Az egyes lisztek vízfelvevő képessége különböző lehet, ezért nem tudok pontos vízmennyiséget megadni.) 

A színezéket belerakhatjuk már a vízbe is, de utólag is hozzágyúrhatjuk.

A gyurma lezárt műanyag dobozban tárolható. Ha kicsit megkeményedik, vizes kézzel felfrissíthető.

Papírsárkány az ajtón

Kedveseim, ne haragudjatok, hogy ilyen nagy a csend, mutatnom lenne mit, de esténként valahogy sosem sikerül már rávennem magam, hogy írjak. Ha valakinek van egy kis fölös energiája, küldheti! :)

Ez a sárkány nem is olyan régen készült, amikor még 13 fokos volt a nyár és süvített a szél -ugye, milyen távolinak tűnik? Na, akkor nyári ajtódíszként abszolút passzolt. Megmutatom, mielőtt egy elkeseredett percemben olvadozó fagylaltkelyhet vagy iglut csinálunk helyette... Őszre úgyis megint aktuális lesz majd.

Mi kell hozzá?

karton, színes papír, 2 vagy több színű krepp-papír, olló, ragasztó, cellux, filctoll, forgó szem, pom-pom

Hogyan készül?

Kartonból kivágunk egy méretes rombuszt a sárkány testéhez, színes papírból pedig kis csíkokat, melyekkel a hátoldaláról körbe is ragasztjuk a testet.

Felragasztjuk a szemét és orrát, filctollal szájat rajzolunk neki.

Hátulról cellux-szal egy hosszú fonalat ragasztunk rá.

A kreppből téglalapokat vágunk ki, egyet csavarunk rajtuk középen, így készülnek a masnik. 4 masnit a sárkány négy sarkára ragasztunk, a többit felkötözgetjük a fonalra

 Kész!

Kézműveskedés iskolásokkal

A idei nyár első pár hetében úgy alakult, hogy minden táborban iskolásokkal került össze Nóra.

Az első, a leendő elsősöknek szerveződött, hogy rázódjon össze a kis csapat még szeptember előtt és a suliban épp működő kézművestáborhoz csatlakoztak. A következő a szokásos tánctábor, ahol a pihenőidőben mindig készül valami érdekes:) A múlt heti pedig, Tatán sátorozás, ahol a biciklis kirándulásokat szintén kézműves programokkal színesítették...

Ízelítő az alkotásokból. Nagy részük nem mutat újdonságot, de megerősített minket -Nórát és engem is- abban, hogy a sulisok közt is megállja a helyét, bár a technikákat még lehet finomítani!

A két táncedző 2 napig mosta, tisztította, a kavicsokat és készítette a gipszet, hogy a gyerkőcök sima felületet létrehozva, termésekből készíthessenek mintákat. Végül az egészet lefestették körömlakkal, hogy csillogjon is:)

Kő minta.

/Hozzávalók: nagyobb kő, kicsi gipsz, mindenféle termések, ragasztó/

Tatán igazi festő vendég is járt a háznál, ők a festékes ecsettel megszórt képet..

..akvarell technikának nevezték. Mint később kiderül tanultak színtan is:) Ezért az ujjcsomoka kép szélén:)

/Ami kellhet, festék, kis ujjacskák/

Készültek dobozok szalvéta technikával...

/Hozzávalók: doboz, fém fa bármilyen, szalvéta, decoupage ragasztó/

..kis füzet saját készítésű merített papírból... /Enikő elmesélte, hogy készült de inkább olvassátok el itt.:)/

..a megunhatatlan -számomra riasztó- pókok gyöngy és zsenília variációban, tanító nénik ötlete alapján.

Karkötők. Igaz a vezetéknév kezdőbetűje angolosan a keresztnév mögé került:)

Szóval kedves Óvodások, az iskolások is készítenek olyasmit, amit Ti is bátran megpróbálhattok, és sikerülni fog:D