Remélem, nem sikerült Virágot végképp elrémísztenem magamtól az előző posztommal, mivel ezt a koszorút éppen neki szeretném dedikálni. :) Gyanítom ugyanis, a blogvilág kreatív szegletében kevesen büszkélkedhetünk olyan kitartó, türelmes gyerkőcökkel, mint az övéi. Ha valaki, ő talán nem járna úgy, mint én, hogy egy kis rozetta elkészítése után a lánykám cserbenhagy, közölve, hogy ebből neki ennyi elég is volt.
Elkészítése tehát csak kitartó, monotóniatűrő embereknek ajánlott. El lehet vele zümmögni esténként elalvás előtt, egy kis zenét hallgatva... Én azért egyszer-kétszer megbántam, hogy nekifogtam, de a végeredmény kárpótolt.
Sajnos hiába kerestem olyan gyönyörű csomagoló papírokat, amikkel igazán izgalmas lett volna a végeredmény, volt rénszarvasos, télapós, gyertyás, karácsonyfás, de visszafogott minták és színek -egyenlőre álom. Így végül az itthon talált bordó, piros és mélyzöld kartonok mellett döntöttem.
Kivételesen nem írok részletes elkészítést, mert a Making Memories blogon, ahol az eredetit találtam, fényképes bemutatás található.
24 cm hosszú csíkokat vágtam, 4,5 cm, 3 cm és 2 cm széleseket, mindegyikből 12 db-ot. Egy rozettához 2 meghajtogatott csíkot kell cellux-szal összeragasztani. Annyit változtatnom kellett, hogy mivel a karton sokkal merevebb a csomagoló papírnál, a rozetták nagyon szétrúgták magukat, így mindegyiket egy kis karton körlapra ragasztottam fel ragasztópisztollyal.
A kör alakú koszorúalap, amire felragasztottam őket, pedig egy 24 cm külső átmérőjű kartongyűrű.
8 megjegyzés:
Gyönyörű!
Szerintem gyönyörű lett! Elismerésem a kitartó munkáért! :-)
Nagyon szép!
De jó lett!!!
Csodálatos lett, gratulálok:))
Köszönöm! :)
Gyönyörű! Megérte a fáradságos munka! Meg is jegyzem magamnak, talán majd jövőre elkészítem én is!
Erre nem tudok mást mondani csak azt, hogy gyönyörű
Megjegyzés küldése