Fanni és én az emberi türelem Gauss-görbéjének két végpontján helyezkedünk el. Sajnos én vagyok az a kevésbé szerencsés, aki a extrém türelmes végén lézeng, így nem neki kell eltűrnie az én türelmetlenségemet, hanem nekem az övét.
Fanni tehát hazaér és azonnal van egy tucatnyi ötlete, mit kezdjen velem. "Anya, ma csináljuk meg azt a rénszarvast!" "Jó, csak először el kell még végeznem ezt meg ezt, utána megcsináljuk."- ez a válasz, mint általában, hiszen még két további kiskorú verseng értem az ötleteivel.
Mire Fannihoz jutok, természetesen már belekezdett, itt-ott elrontotta, rossz irányban vágta ki, jön a "mentsük, ami menthető" program. Ez a szegény szarvas szépen egyenesen állna, ha nem egyetlen réteg kartonból és túl kicsi hullámpapír alátéttel készült volna. (És kancsal sem lenne, de ha úgy vesszük, ez sajátos bájat kölcsönöz neki.) Így is megáll persze, egy kis nehezékkel.
A minta a Lidl-ben tavaly vásárolt kreatív papírcsomag elejéről származik, a végeredmény egész dekoratív.
A szarvast legalább 2 réteg vastag barna kartonból vágjuk ki, a fenyő dupla zöld karton, a pulcsija karácsonyi mintás, de lehet sima piros is, aztán szépen ki lehet díszíteni, a sálja piros filcanyag, az alap, amin áll, pedig fehér hullámkarton.
Mi úgy állítottuk bele az alapba a szarvast és a fenyőt, hogy a ragasztás felülre, a szarvashoz esik, de úgy is készíthető, hogy összeragasztjuk az alapot, majd sniccerrel bevágást csinálunk a szarvas lábainak és a fenyőnek.
A szabásmintát úgy tudjátok egyszerűen lemásolni, ha a képernyőn a megfelelő nagyságra nagyítjátok, majd a képernyőre helyezett géppapírra másoljátok puha hegyű filccel. Az alaphoz a mintán levőnek a dupláját kell venni hosszban (5.).
8 megjegyzés:
Ó, szerintem remek lett így is! ÉS szinte teljesen önállóan- ez mégis sokat emel az értékén. ;)
Szerintem csodaklassz lett!Inkább örülj neki,hogy ilyen kis önálló,s szerintem meg ha elront valamit abból is sokat tanul.ügyesek vagytok!
Nekem nagyon tetszik. Jól áll neki az az enyhe kis gyagyásság! Egyébként valóban szép lett, ráadásul én szeretem a skandináv jelenségeket! Erika
Az önállósága tényleg komoly erény, örülünk is neki, nem kicsit.
Amire Kinga utalt az inkább az, hogy már a gondolatra is görcsbe rándul az ember gyomra, ahogy átfut rajta, hogy "Úristen, ez nem jó így. És ezt most meg kell mondani a gyereknek."
Mert ha nem sikerül kvázi azonnal valami mentőakciót szervezni, a hölgyben feltartóztathatatlan viharként kezdenek turbulálni az érzelmek, 1 perc alatt annyi, mint amennyi bennem egy hónap alatt se. Pillanatok alatt levezeti, hogy anya a hibás, igaz konstruktív is egyben, amennyiben "azonnal vegyük a csizmánkat, és induljunk venni egy másikat", amire persze az esetek 102%-ban nincs lehetőség.
Ezért kell azonnal (megismétlem: azonnal!) a gyerek számára is elfogadható alternatív mentőmegoldást találni, különben a feltupírozott érzelmi állapot lecsengését órákig "élvezhetjük".
Hát így :)
Lapos LCD monitornál azért nem ajánlanám a filces átmásolást, hacsak nem hoz a Jézuska új monitort. :)
A szarvas nagyon aranyos lett, irigykedem is rá:)!
De nekem most mégis "Apa" védőbeszédes, magyarázó hozzászólása tetszett a legjobban:))))))))Profi volt!
Egyébként türelemből sajnos az én fiamnak is kevés jutott...ha nem azonnal van az, amit kitalált, akkor vége a világnak...pff....és Ő még nem is önálló:) Eszembe jut még az a nagyon találó mondás: "Adj uram türelmet, de azonnal!" :) Kriszta
Nálunk is egy éve áll a Lidl papírcsomag, adventi naptár jelölőcímke lett belőle. Hálistennek a barna még megvan, de már nem sokáig...:-)
Hű, ez az enyémsaját gyerekre is igen jellemző. És nem csak akkor, ha mi közöljük vele, hogy valami nem jó - az is katasztrófa, ha saját maga szerint nem úgy mennek a dolgok, ahogy előre elképzelte. Viszont kitartó, idegtépően hosszú ideig tud egy dolgon kattogni, ha nem sikerül...
Egyébként nekem is tetszik a szarvas :) imádnivalóan lüke!
Megjegyzés küldése